Az is kiderült, hogy a negyedik negyedévben a várakozásoknál erősebben bővült a magyar gazdaság, de közben a kormány a rosszabb nemzetközi környezet miatt rontotta a 2020-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését.

Közben ugyanakkor az inflációs folyamatok is fontosak a nyugdíjasok számára. Az alap emelést ugyanis a pénzromlás mértéke határozza meg, ami idén 2,8%, a kormány ugyanis ekkora inflációval tervezte meg eredetileg az idei büdzsét. A hét éve nem látott ütemre gyorsult januári infláció után azonban elemzők emelték idei inflációs várakozásukat. Van olyan közgazdász, aki egyenesen 3,8, illetve 3,9%-ra emelte meg inflációs előrejelzését az idei évre. Vagyis nem kizárt, hogy a kormány eredeti előrejelzésénél 1 százalékponttal magasabb lesz a pénzromlás átlagos mértéke idén. A jegybank már tavaly decemberben 3,5%-os inflációt jelzett előre az idei évben, az Európai Bizottság pedig a héten megjelent prognózisában 3,3%-os inflációt mondott. Mindez azt jelenti tehát, hogy a jelenlegi nyugdíjszabályok értelmében

A NYUGDÍJASOK NOVEMBERBEN UTÓLAGOS KOMPENZÁCIÓBAN RÉSZESÜLHETNEK A MAGASABB TÉNYLEGES INFLÁCIÓ MIATT (VISSZAMENŐLEGESEN, EGY ÖSSZEGBEN, AZ ELSŐ 10 HÓNAP UTÁN).

Varga Mihály pénzügyminiszter is már erre utalt pénteki sajtótájékoztatóján, nyugtatva a kedélyeket. A nyugdíjasok szerinte nem szenvednek hátrányt: ha az infláció magasabb lesz, mint amivel a kormány kalkulált, novemberben megkapják a különbözetet.

Számításaink szerint, ha például a tervezett 2,8% helyett 3,5% körül lesz az éves átlagos infláció, akkor egy átlagos nyugdíjban részesülő időskorú

NOVEMBERBEN KÖRÜLBELÜL 10 EZER FORINTNYI KOMPENZÁCIÓBAN FOG RÉSZESÜLNI EGY ÖSSZEGBEN.